Jaj annyi minden mesélni valóm van, és ilyenkor mindig rájövök, hogy gyakrabban kellene bejegyzést tennem ide.
Nem időrendben, csak bele-belekapva az eseményekbe:

- Volt szülinapom. Sokan tudjátok, hogy nemigen rajongok érte, és idén ha lehet még nehezebben viseltem. Aztán persze minden tök jó volt, de még jobb, hogy túlvagyok rajta. 36 év. Rémes :D

- Itt volt Terike néni. Babaruhák mosva, vasalva, funkció szerint válogatva, és becsomagolva a szekrényben vannak. Jól kifárasztottam szegényt, de nemcsak dolgoztattuk, hanem kirándultunk is. Tournai-ban jártunk, ami közel van hozzánk és majdnem olyan szép, mint Brugge, csak nem olyan zsúfolt és átruccantunk még Franciaországba is, Lille-be, ami szintén sok látnivalót kínált. Gyönyörű kiránduló idő volt, kár lett volna kihagyni, bár a hosszútávú gyaloglás mostanság nem nagyon megy nekem. Ettünk Macaront:

- A vasalni valók hegye nem csökken. Igazán érthetetlen :/

- Vettünk egy szárítógépet. Luxus van kérem szépen. Eddig 2 alkalommal használtuk, inkább csak kipróbálásibúl, és remek egy gépezet, de tanuljuk még egymást. Igazán jó szolgálatot a csapadékosabb időszakokban tesz majd, addig meg gyönyörködök benne, meg rápakolok a tetejére.
Gazdagodtunk továbbá egy kinyitható kanapéval is. Már ki is puceráltam, pedig különösebben nem volt koszos, de a tudat miatt kellett. Majd ha beállítottuk a helyére, rakok fel róla képet. Elég nagyok a mintái, és nem egyértelműen a legszebb darab, ami a földkerekségen legyártódott, de határozottan van stílusa, és nekem tetszik. Egy hazautazó amerikai házaspártól szereztük meg. A vásárlás legizgibb része a hazaszállítás volt, de jó öreg fordocska, meg néhány gumipók még mindig képes a csodákra, és sikerült vele bevergődnünk a bázisra. Látványos volt.

És hogy el ne felejtsem, lőttem egy menő bicajt is. Kicsit véres a torka, mert rosszul szerelték össze, és tönkrement a menet a pedálkarban amiért feszt kiesik a pedál, de ezt éppen meg tudjuk csinálni, 20 euróért meg nem minden nap tudunk venni egy egyébkén 300 dolláros, aluvázas cangát. Erre az üzletemre nagyon büszke vagyok. Attila másik bicaját eladjuk, szívjon vele más.

- A múlt hétvégét Németországban töltöttük. Attila egyik kollégája ott dolgozik, meghívott bennünket világot látni, mi meg éltünk a felkínált lehetőséggel.
Pénteken indultunk, este 8 körül érkeztünk meg hozzá (kb 4 óra az út, de volt 2 dugó közben). Szombaton elmentünk kirándulni Heidelbergbe. Az időjárás ugyan nem kedvezett a kirándulásnak, de még éppen elment, viszont a város gyönyörűséges volt és nagyon jól éreztük magunkat. Persze az egész város egy hegy-völgy, szóval megint a végkimerülésig gyalogoltam, de megérte. Meg hát a végén ittunk finom forró csokit, az is sokat lendített a kirándulási kedvemen :)

Este még bementünk Pisti munkahelyén lévő amerikai boltba tátani a szánkat. Én úgy is maradtam. Elképesztő méretek, elképesztő árú készlet, elképesztően olcsó árak és tiszta Amerika: valahogy így jellemezhetem. Hallottam már, hogy az amerikai bevásárló központokban vannak ilyen motoros izékkel járók, ami nálunk rokikocsiként funkcionál, de itt láttam is. Bevallom, az a hodály akkor a volt - én meg olyan fáradt -, hogy a végén már megértettem, miért használják ezeket a gépeket. Sajnos a bázison nem szabad fotózni, pedig annyi mindent megörökítettem volna. Pl az autók, amiket ott láttunk...
Vasárnap jöttünk haza. Pisti tüneményes házigazda volt, igyekezett mindenben a kedvünkben járni, és igazán jól éreztük magunkat.
Körte úrhölgy közben a Bojti család vendégszeretetét élvezte. Vasárnap este, mikor átmentünk érte láthatóan otthonosan érezte magát, ugyanakkor picit megsértődött Attilára, és vagy 10 percen keresztül alig vett tudomást róla. Utána azért befészkelte magát az ölébe, és helyreállt a lelki béke. A csajok élvezték a kutyatársaságot, Körte meg a non-stop simogatást, így azt hiszem mindenkinek jól telt a hétvége.

-Voltam dokinál (ez most a helyi nőgyógyász bácsi volt). A baba 2 kg körül van, a feje lent a popsi meg fent és minden rendben, aminek rendben kell lennie. Az amniocentézis eredménye szerint nincs genetikai eltérése.

- Sütöttem Islert. Nagyon finom lett. Az alapanyag kimérésénél komoly hibát követtem el: 15 g porcukor helyett nagyvonalúan 150 g-ot mértem bele. Azért nem lett rossz :) Három ízben készült: nutellás (többet vártam tőle), sárgabarackos és málnás/ribizlis/szedres piroslekváros. Az utóbbi a legfinomabb.

Sajnos már nincs belőle. Egy részét elvittük a vendégségbe, egy részével a Bojti családot kenyereztük le, hogy vigyázzanak Körtére, a maradék meg ma Attila munkatársai örömére beszállítódott az irodába.


Ezt most elküldöm, mert a múltkor is begépeltem majdnem ennyit, és aztán elkövettem azt a hibát, hogy nem töltöttem fel és el is veszett annak rendje és módja szerint.
Szeretettel gondolunk rátok!
E, K und S